nem számvetés, csak egy életjel

Az elmúlt év is sok szart hozott,  tuti jut belőle 2017-re.
Már az indulás elcseszte a kedvem. Harmincadika estéje óta valami lappang bennem, fejfájás,  izom és ízületi gyengeség,  láz,  levertség formájában.
Ebben az állapotban talált egy félreértésből eredő vita a kedvesemmel. Két napig bőgtem ez miatt és ma is még csak puhatolózunk, óvatosan beszélgetünk, nagyokat hallgatva közben. Hiszen csak egy hajszál választott el a végső szó kimondásától... Már nem vagyok olyan biztos abban, hogy ugyan olyan intenzitással tudom szeretni. Bízom benne, hogy meg tudjuk ezt beszélni és csak a hiány miatt vagyunk ilyen feszültek.
A karácsony egyetlen boldog részlete a gyermekeim jelenléte volt. Öt év után újra mind itthon,  együtt.
Igyekszem túltenni magam a nehézségeken.  Csak azért is mosolygok mindenkire. Fityiszt mutatok a sorsnak, nem hagyom, hogy elvegye az életkedvem.
Helló 2017, január elseje!
Kezdődjön a meccs :)