hullámvasút

Végre valami pozitívum is történt velem, mostanában nem nagyon jutott.
Tíz hét után találkozhattam a szerelmemmel.
( Nem miatta, miattam sikerül ilyen ritkán)
Nagyon klasszul indult az esemény. Főzött nekem, nagyon várt, édes volt, kedves, azt sem tudta hogy nyalja a seggem.
De.
Az a bizonyos hétszentséges, kacifántos, női megérzés.... éjjel, amíg ő aludt én meg nem tudtam, mert csak cirógatni és csókolgatni szerettem volna folyton, unalmamban megnéztem a telefonját.
Ja... fujj, micsoda dolog, bizalmatlan és undorító, a személyiségi jogok megsértése...
Jobban is tettem volna, ha nem teszem.
Amit ott láttam minden életkedvem, és a szerelmembe vetett bizalmamat, hitemet szertefoszlatta.
Ennyit a pozitívumról.
Mindig attól kapod a legnagyobb pofont, akitől nem várod.
Közhelyes, meg sztereotip, hogy minden pasi hazug, mocskos, disznó.
De.
Nem szerintem. Szeretem ezt a férfit, és amíg nem kapok magyarázatot arról az sms váltásról, addig nem válok tűzokádó sárkánnyá. És egy másik exétől érkező rendszeres hívásokat is szeretném tisztába tenni. Mert valamilyen szinten beszélt ezekről, de csak nagy vonalakban. Nem is sejtettem, hogy ennyi lezáratlan ügye van az életében... Ideje lenne tisztába tennie, ha továbbra is velem képzeli el. Én is házasságban élek még, ezt az opciót ő választotta, hogy maradjon is így, de ettől még őszinte vagyok vele és azt gondoltam, hogy ő is az velem, viszont ez most megrengette azt a szilárd alapot, amin eddig a szerelmünk állt.
Nem akartam szétcseszni azt a csodálatos élményekkel teli időt, ami eltöltöttem vele, ezért reggel hallgattam inkább. És nem emailban vagy telefonon fogom ezt megbeszélni vele, hanem fésztufész a következő randin. Még ha újabb hónapokat kell rá várnom, akkor is. Addig ugyan eszem magam, de ezt az utat választottam és úgy érzem helyesen cselekedtem, hogy nem szóltam neki. És azt is tudom, hogy ezt ő értékelni fogja, és nem besérülni azon, hogy miért kutakodtam a telefonjában.